Galambok Fotózása

A mai kor trendje szerint szinte elválasztathatatlan zsebkellékünk a mobiltelefon. Rengeteget használjuk kommunikáció céljából de használhatjuk egy kis ügyességgel galambok fotózására is. Első lépésként ha telefonnal fotózzuk kedvenc madarainkat lehetőleg jó fényviszonyokban végezzük azt. Fontos dolog a nyugalom megőrzése a dúcban, mert a megriadt galambokat nehéz lencsevégre kapni és nem a legszebb oldalukat mutatják ők sem az elkészült fotón. Egy kis idő elteltével rájövünk arra, hogy ha igazán ütős képeket akarunk, nem elég a mobiltelefonok nyújtotta kamera tulajdonságai,mert:

• lassúságuk miatt mindig lemarad a legjobb pillanat
• optikájuk miatt nehézkes a zoom-olás
• sötétben a vakujuk nem igazán villan nagyot
• inkább csak dúcfotózásra alkalmasak, kevésbé a szabadban távoli képek elkészitéséhez

viszont előnyükre vall, hogy:

• mindig kéznél vannak
• kis méretük miatt érdekes perspektíva fotókat készíthetünk
•  ha megunjuk a fotókat, akár videókat is készíthetünk
• képeinket gyorsan megoszthatjuk közösségi oldalakon,anélkül hogy számítógép kellene

Tapasztalatom szerint a legjobb fotók, inkább a szabadban készülnek, úgy a levegőben mint akár a dúc körül az udvarban. Ennek elengedhetetlen kelléke a fél profi vagy profi fényképezőgép. Mint ismeretes úgy készülnek a jó képek hogy a galambok azt észre sem veszik, ezáltal nem zavarjuk és természetes módon viselkednek így. Ilyen képekhez elengedhetetlen kellékek a profi gép+a tele zoom objektív. A jó fotókhoz rengeteg idő és türelem kell, mert a galambok eléggé mozgékony állatok. Akinek ideje engedi az év mindegyik évszakában készítsen fotókat, ezáltal dokumentálhatja a:

• fészekrakást-fiókanevelést
• fürdőzések-otthoni tréningek
• versenyekre bekosarazást-föleresztéseket.

Időigényes még a galambok pedigrééhez elkészített fotók kivitelezése. Ilyenkor a fotós egy dobozt használ, ami teljesen egyszínű és a galamb jól fér benne. A behelyezett galambot megvárjuk míg megszokja a dobozt, majd elkezdjük a fotózást. Egy kis pálcával beállítjuk a galambot a kívánt pozicióban, kerülve a galamb ideges viselkedését. A felvillanó vakufény általában fentről érkezik, míg a fényképezőgép optikája a doboz oldalán van behelyezve egy kis lyukon. Makrófotót (nagyon közeli kép) általában a galamb szeméről készítenek, amit szintén a pedigréé-n feltüntetnek. Az elkészült portré fotókat utólag számítógépes szoftveren följavítják: hátteret cserélnek a kívánt színre, galamb testtartásán javítanak,elhelyezik a szem makrófotóját majd legvégül föliratozzák a képet.

A sok éven át gyűjtött fotóanyagból számtalan érdekes dolgot készíthetünk:

• naptárakat
• képes bemutatókat (slideshow)
• time lapse videókat, képeket
• pedigrééket 
• posztereket
•  digitális rajzokat, stb.

A galamb szemének mítoszáról

Manapság egyre nagyobb teret kap a galamb szemének vizsgálata, ami szerintem egy kissé elcsépelt dologgá kezd válni számomra. Számtalan olyan folyóiratot látni, hogy a galamb oldal profil képe mellett ott található szemének nagyított változata, amely akkora mint maga a galamb feje. Sok híres úttörő galambásznak megvan a maga rövid véleménye a galamb szemének fontosságáról (Louis Vermeijen,dr. Dorn,De Weer,stb), de nem viszik túlzásba az elemzését, mert banális dolgokká válhat a teóriájuk, elemzésük. Nagyon sokféle színárnyalatú szem létezik és ha ez egy jó versenygalambnál található, mindjárt szárnyra kelnek a különböző elméletek, holott nem ártana kicsit jobban a dolgok mögé nézni. A napokban néztem meg egy angol tenyésztő videóját, amin kissé el is nevettem magam, mert olyan teóriákat vázolt föl a szemekről,amelyek inkább hajlottak a piaci fogás(öndicséret) fele mint a valósághoz.

Azt mindenki tudja, hogy az egészséges galamb szeme színe élénk,csillogó, pupillája kicsi,szivárványhártya színe intenzív az írisz felülete durván szemcsézett, ellentétben a beteg galamb szeme színe halvány,szivárványhártya színe nem intenzív és jól látható elváltozások vehetők észre a pupillánál is, ami legtöbbször a vakulásig vezet.Bármely galambásznál találunk szép szemű galambokat és kevésbé szép szeműeket is, de ez még nem biztos jel arra, hogy az adott galamb kiváló, akár rossz versenyző vagy tenyésztő egyed.Én emögött a szemhistória mögött inkább a mai kor piaci fogását látom, amelyet egyes galambászok annyira túlzásba visznek, hogy az már nevetségessé válik.

Bemutatkozás

Nevem Buslig Barna, 1980-ban születtem Gyergyószentmiklóson. Már kisgyermek koromban megkedveltem a postagalambokat és mint mindegyik kezdő galambász én is szedett-vedett galambokkal kezdtem ezt az izgalmas hobbit. Az első igazi postagalambokat barátoktól és keresztapámtól, Polgár Csabától kaptam. A gyergyószentmiklósi 19/4 Fenyő Postagalamb klubba 1998-ban léptem be és azóta is aktív tagja vagyok.Nem tartok sok galambot, inkább a minőségre törekszem és nem a mennyiségre.Általában 15 drb. galambbal kezdem a versenyszezont hagyományos módszerrel és versenyszezon végére 9-12 drb. galamb marad meg.A közép- és hosszútávú versenyeket kedvelem és az általános kategória a kedvencem.A galambok vérvonalát mindig is figyelmesen követem,részben e szerint készítem a párosítási terveket, de viszont nem vagyok pedigré gyűjtő (függő), mint sok más galambász.Nálam a galamb tudása, eredményei a döntőek és csak utána a pedigré meg a szokásos 'galambász mesék' az illető galambról.
Állományom nagy részét Aarden, Janssen és Fábry vérvonalú galambok képezik, amelyeket keresztezéssel tenyésztek, kerülve a rokon párosításokat, tenyészgalambjaim létszáma 12 drb.
Már 4 éve a 19/4 Fenyő Postagalambklub sportfelelőse vagyok,ami számomra egy olyan feladat amit szívesen végzek egy olyan klubba,ahol galambász barátokkal vagyok körülvéve.